2012. december 24., hétfő
2012. december 3., hétfő
Szomorú vers
x
 
Szomorú vagyok!
...szoktatom magam,
tudom: hosszan tart
majd ez az állapot,
mert az "élet"
valamit megint
ellopott tőlem,
...sőt: belőlem
tépett ki egy
darabot...
fáj, persze,
hogyne fájna!?
de majd beleordítom
ebbe az elrontott
Világba...!
...szoktatom magam,
tudom: hosszan tart
majd ez az állapot,
mert az "élet"
valamit megint
ellopott tőlem,
...sőt: belőlem
tépett ki egy
darabot...
fáj, persze,
hogyne fájna!?
de majd beleordítom
ebbe az elrontott
Világba...!
Egyedül.
 a magány hegedűjén 
játszol sokszor 
- sokat - 
magabiztosnak látszol 
mint 'ki megérintheti 
a csillagokat 
pedig hamis fények 
hamis barátok 
vesznek csak körül 
míg eltévedt 
könnyű-röptű 
remények raja 
a válladra ül 
lelked tükre is csupán 
összetört hamis 
arcokat mutat 
lépsz a semmibe 
bátran-egyedül 
pedig még nem 
leltél utat mely 
a vágyott 
végtelenbe mutat 
Gere Irén
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
