2012. december 24., hétfő
2012. december 3., hétfő
Szomorú vers
x
Szomorú vagyok!
...szoktatom magam,
tudom: hosszan tart
majd ez az állapot,
mert az "élet"
valamit megint
ellopott tőlem,
...sőt: belőlem
tépett ki egy
darabot...
fáj, persze,
hogyne fájna!?
de majd beleordítom
ebbe az elrontott
Világba...!
...szoktatom magam,
tudom: hosszan tart
majd ez az állapot,
mert az "élet"
valamit megint
ellopott tőlem,
...sőt: belőlem
tépett ki egy
darabot...
fáj, persze,
hogyne fájna!?
de majd beleordítom
ebbe az elrontott
Világba...!
Egyedül.
a magány hegedűjén
játszol sokszor
- sokat -
magabiztosnak látszol
mint 'ki megérintheti
a csillagokat
pedig hamis fények
hamis barátok
vesznek csak körül
míg eltévedt
könnyű-röptű
remények raja
a válladra ül
lelked tükre is csupán
összetört hamis
arcokat mutat
lépsz a semmibe
bátran-egyedül
pedig még nem
leltél utat mely
a vágyott
végtelenbe mutat
Gere Irén
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)