2012. november 11., vasárnap

Nem tudom megtenni


Tegnap a TV-s barangolásom közepette megakadtam egy műsornál. 
Nem tudom melyik adón volt, de elmesélem amit láttam. 
Amikor bekapcsolódtam megtudtam , hogy angol fiatalok, lányok, fiúk lehettek hatan vagy nyolcan 
elköltöztek egy Bankok közelében levő faluba, ahol egyetlen fillér nélkül kellett élniük úgy sejtem,hogy egy évig.Itt az emberek rizstermesztésből élnek. Akkor volt a rizs palántázásának ideje. Első nap kiszedték a sűrű palántákat, persze nyakig sárosan, nagyon melegben. Nem sikerült teljesíteni a normát, ezért este csak a bérük felét kapták meg, de abból nem tudták kifizetni a szállásuk bérét, mert nem maradt volna ennivalóra. Elhatározták, hogy másnap keményebben dolgoznak. Másnap majdnem futotta a lakbérre és ennivalóra is maradt. Lassan belejöttek a munkába és jutott élelemre is. Hamarosan befejeződött a rizstelepítés, máshol kellett munka után nézni. Dolgoztak egy rizshántolóban, ahol egész nap zsákokat kellett emelgetni. 
Ezek a fiatalok otthon jó körülmények között éltek, és el sem tudták képzelni, hogy valaki éhes lehet.
Ezt persze különböző módon élték meg. 
Az egyik fiú, nagyon nehezen viselte a sok munkát és az éhezést. 
Otthon nemigen evett mást csak csirkét. Nagyon szerette minden formában, akár sütve vagy kirántva. 
A faluban rengeteg csirke szaladgált mindenfelé, kis fekete vagy tarka csirkék vegyesen. 
Ha ez csirke, akkor ezt meg lehet enni! A falubeliek azt mondták, hogy fogjanak nyugodtan. 
Néhányan bekerítettek egy csapatot és sikerült elkapni egy csirkét. 
Odaadták a fiúnak, aki borzasztó rémülten nézte a csirkét, majd visszaadta, hogy Ő nem tudja megölni ezt az állatot, mert van arca. 
Amit Ő eddig evett nem volt arca és nem nézett rá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése